Belülről hasít belém,
Nem hallgatja meg igém.
Sohasem hagy nyugodni,
Mégsem tudok ellen lázadni...

Nem érdekli, mi van a világban.
A legrosszabbat okozza egymagában.
A legvidámabb szem is könnyre fakad,
Letörli arcodról mosolyodat...

Szenvedés, bosszú, szomorúság,
Gyűlölet, s ki tudja mi más...
Folyton áldozatára les,
S jajj annak, ki prédája lett...

Gondold végig az életed,
És nézz a tükörbe jó mélyen...
Már nincs mosoly az arcodon,
Mert beléd hasít a fájdalom...