Nem brta ht tovbb a roncsolt szv s td a multat s e bomlott veken virraszt gondokat, hitet, csaldst, nem brta ms, csupn az rtelem,
s az brta volna mg. De megszktt a test, szived megllt, a festk megmeredt, res maradt a karton s a vszon, kezed nem mlz mr a lap felett;
rvn maradt vilgod s vilgunk, stten sznes, flmrt s tg vilg; bivaly, l, munks, klt sr utnad s a dsi templom s a dsi fk.
A sorsod ellenre voltl mester s pldakp. Hiv, igaz, okos; a munkl id emel ma mr; hiba omlik rd sr fldje most,
a dolgozk nehzkes npe feldobott, - csodlatos roncst a szrny tenger, h voltl hozz s hozzd az kegyetlen, de megtanul majd s tbb nem felejt el.
S ha megtanult, gy ltja majd, ahogy te, a klvrost, a tjat, trsait; mindegy, koporst, korst mond a kp, vagy tzfalat, mert minden arra int:
"Ember vigyzz, figyeld meg jl vilgod: ez volt a mlt, emez a vad jelen, - hordozd szivedben. ld e rossz vilgot s mindig tudd, hogy mit kell tenned rte, hogy ms legyen." |