"... Ordít a zene, Te a falat kaparod, és tudod, hogy nem lesz soha vége... De tenni akarsz ellene valamit. Úgy érzed magad, mint egy ketrecbe zárt vad, akinek nem hagyják, hogy kitörjön, és menjen az ösztönei és vágyai után. Ha elrágod a rácsokat, és megszöksz, akkor vége az eddigi életednek. Ez a lehetőség egyre jobban tetszik Neked... Mégis félsz valamitől. Talán a jövődtől... Nem tudhatod, hogy mi vár Téged "odakint". Lehet, hogy rosszabb lesz, mint eddig. Választanod kell... Egy biztos szenvedés, vagy egy bizonytalan szabadság..."